kis ország, kis internet

Webber

Ezért tart itt a magyar e-kereskedelem...

2014. március 24. - al webber

A címet annyiban pontosítanám is rögtön, hogy az e-kereskedelem nálunk nem is annyira "e", azaz elektronikus, ha a tranzakció összes elemét vizsgáljuk. Mert mi a gyakorlat? A megrendelést leadjuk online, az árut személyesen, vagy futár útján vesszük át, és utólag fizetünk, készpénzzel. Ez utóbbi egyrészt a magyar szürkének, másrészt pedig a bizalom hiányának "köszönhető". 

A fentieket egy kis személyes történet bevezetőjének szántam, ami csak megerősített engem, hogy maradjak a jól bevált utánvétnél az internetes vásárlások során. Mint netfüggő, körülbelül 10-15 éve vásárolok rendszeresen az interneten keresztül, mind magyar, mind külföldi webáruházakból. Sok évvel ezelőtt csodálkoztam rá, hogy még az amerikai amazonból is ide tud érni standard szállítással 5 nap alatt az áru - bár ezt a rekordot azóta sem sikerült beállítanom. Viszont idén először vásároltam úgy egy belföldi, teljesen ismeretlen webáruházból, hogy előre utaltam a vételárat. Pár ezer forintról volt szó, és mivel nem volt semmilyen más fizetési lehetőség, a terméket belföldön pedig nem találtam meg másnál, gondoltam egy próbát megér, eddig úgysem volt semmi gondom egy kereskedővel sem. Hát most lett. Azt persze tudtam, hogy a termék náluk sincs raktáron, hiszen 10-15 munkanapos szállítási határidőt vállaltak (amíg gondolom importálják), de azt nem sejthettem, hogy egy egész hónap alatt nem fogom megkapni a holmit. Mondanom sem kell, kommunikáció zéró, se e-mailt, se telefont nem kaptam, hogy még egy kis türelmet kérnek, vagy bármi. Ekkor beszéltem a webáruházzal először. Utánanéztek a rendelésnek, és tájékoztattak, hogy ott van náluk raktáron, de valami baki miatt nem került postázásra, azonnal küldik. Aztán napokig csend. Nagyjából egy héttel később újra felhívtam őket, pontosabban hívtam volna, mert egyszer sem vették fel a telefont. 10-15 sikertelen próbálkozás után egy másik telefonszámról is megpróbáltam, és láss csodát, 2-3 kicsöngés után már vonalban is voltam. Megdöbbenésemre arról tájékoztattak, hogy a termék még mindig ott van - talán egy félszeg elnézést is kihallottam -, és hogy azonnal küldik, másnap, legkésőbb két nap múlva megkapom. Nem kaptam. Hétvége jött, majd újra hívtam őket a hét elején, egy harmadik számról, mert már a többit nem vették fel. Sikerült is elérnem valakit pár óra küzdelem árán, aki azt állította, hogy nem sikerült beszerezniük a terméket, nincs raktáron, és nem is postázhatták így. Arra nem kaptam választ, hogy akkor mi volt az a korábbi nettó hazugság a részükről, hogy már raktáron van. Na itt telt be nálam a pohár, és azonnal elálltam a szerződéstől, és követeltem a pénz haladéktalan visszautalását. Ebben a kérdésben már vérprofik voltak, mondták, hogy a Fogyasztóvédelem állásfoglalása szerint is erre nekik 30 napjuk van, majd küldik, stb. Egy napot adtam nekik. Most várok.

Tanulság? Megértem, hogy a magyarok kb. 60-70% még mindig utánvételes fizetési módot választ az interneten, mert innentől kezdve én is csak azt fogom. Kivétel azok a bevált, és tényleg megbízható kereskedők, akikkel már sikeres történetem van. Nyilván a bookline-ról, vagy a libritől nem kell tartani, de ezektől a nevenincs kalandoroktól óvjon meg az ég... Akik az ilyen húzásokkal nem csak engem húznak fel, de kitartó aknamunkával az egész "szakmát" hiteltelenítik el.   

A bejegyzés trackback címe:

https://webber.blog.hu/api/trackback/id/tr585876415

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.